OAB Gyakori kérdések

Magyar Ügyvédi Kamara
OKTATÁSI ÉS AKKREDITÁCIÓS BIZOTTSÁG

GY.I.K.

frissítve: 2020. január 20.

 

  1. Mit jelent az ügyvédi tevékenységet folytatók továbbképzési kötelezettsége?

A 2018. január 1-jén hatályba lépett új ügyvédi törvény (az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény, Üttv.) 1. § (4) bekezdése értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója szakmai tudását önképzés és kötelező továbbképzés útján fejleszti. A kötelező továbbképzés keretében a továbbképzésre kötelezetteknek főszabály szerint az 5 éves továbbképzési időszak során évente legalább 16db, összesen pedig legalább 80db kreditpontot kell szerezniük.

  1. A MÜK mely szerve látja el a továbbképzéssel kapcsolatos feladatokat?

A MÜK Alapszabályának VII.22. pontja szerint az oktatással és akkreditációval kapcsolatosan a MÜK-re háruló feladatokat a MÜK Oktatási és Akkreditációs Bizottsága (a továbbiakban: OAB) látja el.

  1. Kikre vonatkozik a továbbképzési kötelezettség?

A továbbképzési szabályzat személyi hatálya

  • az ügyvédre,
  • az alkalmazott ügyvédre,
  • a kamarai jogtanácsosra,
  • az ügyvédi tevékenységet Magyarországon állandó jelleggel folytató európai közösségi jogászra és alkalmazott európai közösségi jogászra terjed ki

(a továbbiakban: továbbképzésre kötelezettek).

  1. Az ügyvédjelöltekre, jogi előadókra is vonatkozik a továbbképzési kötelezettség?

Nem, a továbbképzési kötelezettség csak az ügyvédre, az alkalmazott ügyvédre, a kamarai jogtanácsosra, és az ügyvédi tevékenységet Magyarországon állandó jelleggel folytató európai közösségi jogászra és alkalmazott európai közösségi jogászra terjed ki.

  1. Meddig tart egy továbbképzési időszak? Mi történik a továbbképzési időszakot követően?

A továbbképzési időszak 5 év, amelyen belül a kötelezetteknek az összesen 80 kreditpontot, de évente legalább 16 kreditpontot kell szerezniük. Erre sor kerülhet képzési eseményeken való részvétellel vagy más, a Szabályzat szerint kreditpontszerzésre alkalmas módon. A minden egyes továbbképzési időszakot követően nyomban új, szintén 5 éves továbbképzési időszak kezdődik.

  1. Mi a következménye a továbbképzési kötelezettség elmulasztásának?

A mulasztót a kamara az Üttv. 177.§ (1) bekezdés j) pontja alapján hivatalból, igazgatási jogkörben törli a tagi, illetve az egyéb kamarai nyilvántartásból.

  1. Milyen lehetőségem van, ha a továbbképzési kötelezettség elmulasztása miatt töröltek a kamarai nyilvántartásból? Lehetek újra kamarai tag?

A mulasztás miatti kizárást követően abban az esetben kezdeményezhető az újbóli tagfelvétel, amennyiben a továbbképzésre kötelezett a mulasztással érintett időszakra vonatkozó továbbképzési kötelezettségét pótlólag teljesíti.

  1. Mikor indul az első továbbképzési időszak?

Az első továbbképzési időszaka 2020. január 1-jén kezdődött. Aki 2020. január 1-ején továbbképzésre kötelezettnek minősül, annak – hacsak nem szünetelteti az ügyvédi tevékenységét, vagy azt nem függesztik fel (lásd a következő kérdést) – 2024. december 31- ig tart az első továbbképzési időszak. Aki ezt követően válik továbbképzésre kötelezetté (mert pl. ezt követően veszik kamarai nyilvántartásba) annak a nyilvántartásba vételtől számítódik az 5 éves időszak.

  1. A szünetelés, felfüggesztés ideje alatt is kell krediteket szerezni?

A szünetelő és felfüggesztett kötelezettet a szünetelés vagy felfüggesztés idejére továbbképzési kötelezettség nem terheli, kreditpontot nem szerezhet. A szüneteltetés és a felfüggesztés időtartamával a továbbképzési időszak meghosszabbodik, azaz a továbbképzési időszak a szünetelés és a felfüggesztés alatt nem telik. Ez alól kivétel, ha az ügyvédi tevékenység szüneteltetése, illetve felfüggesztése időszaka az öt évet meghaladja, ilyenkor az ügyvédi tevékenység folytatásának a napjával új továbbképzési időszak kezdődik. Ha a szünetelés vagy felfüggesztés tartama az öt évet meghaladta, a szüneteltetés, felfüggesztés kezdete előtt szerzett kreditpontokat nem lehet érvényesíteni.

  1. Hogyan szerezhető kreditpont? Milyen típusú képzési események vannak?

A szabályzatban nevesített képzési események előre meghatározott kreditpontszerzésre alkalmas tevékenységek, melyek a következők:

  1. részvétel tanfolyamon, illetve konferencián, felsőoktatási intézményben jogi, államtudományi vagy közigazgatási képzésben;
  2. tanfolyamon, konferencián, jelöltképzésben, felsőoktatási intézményben jogi, államtudományi, közigazgatási oktatói, előadói tevékenység;
  3. jogi szakvizsgán vizsgabizottsági tagság;
  4. legalább középfokú jogi szóbeli és írásbeli szakmai nyelvvizsga megszerzése;
  5. jogtudományi, államtudományi, és közigazgatástudományi képzésben tudományos fokozatszerzéshez vagy doktori disszertációhoz kapcsolódóan végzett opponensi tevékenység;
  6. papír alapú vagy elektronikus jogi szakkönyv, tankönyv, jogi egyetemi jegyzet vagy más egyetemi vagy főiskolai jogi oktatási anyag, lektorált tudományos vagy szakmai kiadványban, az Ügyvédek Lapjában, lektorált jogi szakmai internetes felületen szerzői jogi védelem alá eső szakmai publikáció írása, szerkesztése;
  7. mesterfokozatot eredményező jogászképzésben záróvizsgán vizsgabizottsági tagság;
  8. papír alapú vagy elektronikus jogi tudományos szakkönyv, tankönyv, jogi egyetemi jegyzet vagy más egyetemi vagy főiskolai jogi oktatási anyag lektorálása.
  9. Hány kreditpont szerezhető az egyes képzési eseményeken?
  • a tanfolyamon és konferencián való részvétel óránként 1 kreditpontot ér, sikeres számonkérés esetén 2 kreditpontot,
  • az oktatói, előadó tevékenység óránként 3 kreditet ér,
  • jogi szakvizsgán vizsgabizottsági tagság alkalmanként 1 kreditet ér,
  • az opponensi tevékenység 3 kreditet ér,
  • mesterfokozatot eredményező jogászképzésben záróvizsgán vizsgabizottsági tagság alkalmanként 1 kreditet ér,
  • a legalább középfokú jogi szóbeli és írásbeli szakmai nyelvvizsga megszerzése 10 kreditpontot ér,
  • szakmai publikáció írása, szerkesztése szerzői ívenként 10 kreditet, a lektorálás szerzői ívenként 5 kreditet ér,
  1. Hány percesnek kell lennie a képzési eseménynek ahhoz, hogy kreditpontot érjen?

Képzési esemény időtartamának el kell érnie az egy egész kreditpont megszerzéséhez szükséges mértéket (azaz pl. konferencia esetén a 60 percet), az ezt meghaladó képzési időre a matematikai kerekítés szabályait alkalmazva. Azaz egy 1:50 perces konferencián való részvételért 2 kreditpont szerezhető, egy húsz vagy harminc perces oktatásért 1 kreditpont szerezhető.

  1. Milyen szakmai nyelvvizsga alapján szerezhető kreditpont?

Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ által nyilvántartott, államilag elismert szakmai nyelvvizsga útján szerezhető kreditpont, nyelvi megkötés nélkül.

  1. Hogyan kell bejelenteni a szakmai publikációt?

A szakmai publikációt és annak lektorálását a Magyar Tudományos Művek Tárában (mtmt.hu) való közzétételt követően kell bejelenteni, vagy bármely más hiteles módon kell igazolni az OAB részére, az erre a célra kialakított elektronikus űrlapon keresztül.

  1. Van-e előírás a publikáció terjedelmére?

Igen, mint minden képzési eseménynek, így a publikáció terjedelmének az 1 kreditponthoz szükséges terjedelmet – a szóközökkel együtt számított 4000 karaktert – el kell érnie. E felett a matematikai kerekítés szabályai szerint határozzák meg a megszerezhető kreditpontot.

  1. Mit tehetek, amennyiben a képzési eseményt nem a meghirdetettek szerint tartották meg (nem egyezett az előadó személye, nem kaptam kreditpont igazolást stb.)?

A Továbbképzésre Kötelezett a nem Kamara vagy Munkáltató által szervezett Képzési Eseménnyel kapcsolatban legkésőbb a Képzési Esemény befejezését követő három munkanapon belül panaszt tehet az OAB-nál, amennyiben az nem felel meg a meghirdetett feltételeknek. Az OAB a panaszt hatvan napon belül kivizsgálja, és a vizsgálat eredményéről tájékoztatja a panaszost.

  1. Külföldi konferencián/képzésen is szerezhető kreditpont?

Igen, a továbbképzési szabályzat értelmében a nem Képzési Hely által külföldön vagy belföldön külföldi által szervezett tanfolyamot, konferenciát az azon részt vevő Továbbképzésre Kötelezett, illetve a Munkáltató az eseményt megelőző tizenötödik napig elektronikus úton jelentheti be az OAB-nak Képzési Eseményként történő nyilvántartásba vétel és kreditpontérték meghatározása érdekében.

A bejelentésben akkreditációs nyilvántartási szám helyett a szervezőt nyilvántartó bíróság vagy hatóság nevét, a szervező nyilvántartási számát, valamint a Képzési Eseményen résztvevő Továbbképzésre Kötelezett nevét és kamarai nyilvántartási számát kell feltüntetni. Külföldi szervező esetében a részvétel igazolásának a módja a külföldi szervező által kiállított a Továbbképzésre Kötelezett részvételét tanúsító igazolás csatolása, valamin a bejelentő ebben az esetben nem fizet nyilvántartásba vételi díjat.

  1. Az első továbbképzési időszakot megelőzően (2020. január 1. előtt) szerzett szakmai nyelvvizsgáért, szakmai publikációért kapható-e kreditpont?

Nem, kreditpont csak az adott továbbképzési időszakban teljesített képzési eseményen szerezhető. Ez a nyelvvizsga és publikáció mellett valamennyi egyéb, a továbbképzési szabályzat 5.4.1. pontjában felsorolt képzési eseményre igaz.

  1. Kinek és hogyan kell igazolnia a kreditpont megszerzését?

A kamara és az akkreditált képzési hely által szervezett képzési eseményen szerzett kreditpontokról a szervező 15 napon belül kreditpont igazolást ad a résztvevők és az őket nyilvántartó kamara részére.

 

 

A továbbképzési szabályzat 5.4.1. c)-i) pontjában meghatározott esetekben a

továbbképzésekre kötelezettnek kell igazolnia a kreditszerzést az OAB felé. Az ehhez kapcsolódó igazolás minták a MÜK honlapjának „Továbbképzés” menüpontján keresztül érhetők el.

  1. Mi történik, ha egy képzési eseményhez számonkérés kapcsolódik, de az nem sikeres?

Amennyiben a képzési eseményhez számonkérés is kapcsolódik, de az nem sikeres, akkor a résztvevő a részvétel alapján járó kreditpontra jogosult. Ezen szabály alól kivétel az e­learning képzés, amelyek esetén a résztvevő sikertelen számonkérés esetén nem jogosult kreditpontra (dupla vagy semmi).

  1. Vannak-e kötelező képzési események?

Igen, a MÜK elnöksége konkrétan meghatározott tárgykörben előírhatja, hogy a továbbképzésre kötelezettek számára az ügyvédi tevékenység gyakorlásának módjától, formájától és jellegétől függetlenül hasznos képzési eseményen vegyen részt. A kötelező képzések ingyenesen és elektronikus formában vehetők igénybe. A kötelező képzési eseménnyel elérhető kreditpontok száma a továbbképzési kötelezettség teljesítéséhez szükséges kreditpontszám egynegyedét, tehát a teljes továbbképzési időszakban a 20 kreditpontot nem haladhatja meg. A 2020-as évre a MÜK elnöksége nem határozott meg kötelező képzési eseményt.

  1. Kell-e fizetni a képzési eseményekért?

A Képzési esemény ingyenes vagy visszterhes lehet. A díjat a képzési helyek szabadon határozzák meg.

A MÜK által kötelezővé tett képzési eseményen a részvétel ingyenes és a kötelezettek számára elektronikus úton biztosítandó.

A BÜK a tagjai és nyilvántartottjai számára évente 16, a MÜK valamennyi kamarai tag és nyilvántartott részére az első három évben évente 8 kreditpont megszerzését e-learning keretében ingyenesen biztosítja.

  1. Milyen feltételekkel vehetők igénybe a képzési események?

A kötelezett jogosult bármilyen, a saját kamarája által szervezett, illetve bonyolított képzési eseményen részt venni. Egyéb képzési hely által szervezett eseményén, vagy másik kamara által szervezett, illetve bonyolított képzési eseményen történő részvétel lehetősége az adott kamarától, vagy a képzési hely által alkalmazott feltételektől függ (pl. létszámkorlát, díjfizetés). A képzési eseményen történő részvételről a képzési esemény szervezője kreditpontigazolást állít ki (ezt érdemes megőrizni, mert ha eltérés áll fenn a nyilvántartás és az igazolás között, ez utóbbi az irányadó). A képzési hely köteles 15 napon belül az érintett kamaránál is bejelenteni a képzési eseményen résztvevők által megszerzett kreditpontokat.

  1. Hol érhető el a képzési események listája?

A képzési események nyilvántartása a MÜK honlapjának „Továbbképzés” menüpontja alatt érhető el, a Magyar Ügyvédi Kamara Elektronikus Továbbképzési Rendszerének az indulása után pedig e rendszerben lesz elérhető. A tájékoztatás valamennyi, az OAB által nyilvántartásba vett képzés adatait tartalmazza.

  1. Hány kreditpontot kell szerezni a továbbképzési kötelezettség teljesítéséhez?

A továbbképzési kötelezettségét az teljesíti, aki a továbbképzési időszak 5 éve alatt 80 kreditpontot és ezen belül évente legalább 16 kreditpontit összegyűjt.

A következő naptári évre és a következő továbbképzési időszakra legfeljebb 16 kreditpont vihető át, illetve a továbbképzési időszak utolsó évében legfeljebb 32 kreditpont vehető nyilvántartásba.

  1. Van-e életkor alapú kedvezmény?

A kötelező képzési eseményeken való részvétel kivételével mentesül a továbbképzési kötelezettség teljesítése alól az a továbbképzésre kötelezett, aki legkésőbb a továbbképzési időszakban a 75. életévét betölti.

  1. Szerezhet-e valaki évente több mint 16 kreditet? Mi történik a többlet kreditekkel?

Igen, azonban a következő naptári évre és a következő továbbképzési időszakra legfeljebb 16 kreditpont vihető át.

A kamara elnöksége – vagy a kamarának az alapszabályában meghatározott más szerve – a kötelezettet kérelmére engedélyezheti, hogy a kötelezett több pontot is átvihessen a következő időszakra, amennyiben valószínűsíti, hogy önhibáján kívül nem tudta megszerezni az időarányosan szükséges kreditpontot.

  1. Mentesülhetek a továbbképzési kötelezettség alól?

A továbbképzési szabályzat bizonyos feltételek teljesítése esetén a képzésre kötelezetteket mentesíti a továbbképzési kötelezettség teljesítése alól. A mentesítés kizárólag az adott 5 éves továbbképzési időszakra vonatkozik, és nem terjed ki a MÜK által kötelezőként meghatározott képzésekre.

A hatályos szabályok szerint a kötelező képzési eseményeken való részvétel kivételével a továbbképzési kötelezettség teljesítésének kell tekinteni, ha a továbbképzésre kötelezett a továbbképzési időszakban

  1. a jogtudomány, az államtudományok vagy a közigazgatástudomány területén tudományos fokozatot szerzett, és ezt a Kamara előtt igazolja,
  2. mesterfokozatot eredményező jogászképzésre épülő szakirányú továbbképzésben szakjogászként oklevelet vagy más olyan oklevelet szerzett, amely alapján a Legum Magister vagy Master of Laws (rövidítve: LL. M.) cím használatára jogosult, és ezt a Kamara előtt igazolja,
  3. egyetem okleveles jogász szakképzettség megszerzését biztosító karán, akkreditált jogi vagy közigazgatási felnőttképzési intézményben, illetve képzési helyen négy tanulmányi félév átlagában legalább heti négy – legalább negyvenöt perces – tanóra oktatói tevékenységet végzett, és ezt a Kamara előtt igazolja, vagy
  4. a Továbbképzési Időszakban legalább egymást követő két éven át teljesítette a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló kormányrendelet, az állami tisztviselők képzéséről és továbbképzéséről szóló kormányrendelet, a vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának különös szabályairól szóló kormányrendelet, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának képzését szolgáló továbbképzésről szóló miniszteri rendelet vagy más ágazati jogszabály szerinti, felsőfokú végzettséggel rendelkezők részére előírt továbbképzési kötelezettséget, és ezt a Továbbképzésre Kötelezett vagy Munkáltatója a Kamara előtt igazolja.

A mentesítésre jogosító feltételt annak teljesítését követő hatodik hónap utolsó napjáig, de legkésőbb a Továbbképzési Időszak záró napját követő hatvanadik napig kell igazolni a kamara felé. Ez az eset sem mentesít az alól, hogy a kötelezett a MÜK által az ügyvédi tevékenységet végző kamarai nyilvántartottak számára kötelezővé tett képzési eseményeken részt vegyen.

További mentességi eset, ha a kötelezett valószínűsíti, hogy önhibáján kívül nem volt képes teljesíteni továbbképzési kötelezettségét, és az őt nyilvántartó kamara elnöksége – vagy a kamarának az alapszabályában meghatározott más szerve – a továbbképzési időszakon belül előterjesztett kérelmére részben vagy egészben mentesíti őt a folyó továbbképzési időszakára vonatkozó továbbképzési kötelezettség alól.

  1. A 2020. január 1. előtt teljesített bármilyen teljesítmény alapján mentesülhet-e valaki a továbbképzési kötelezettség alól?

Igen, aki 2018. január 1-jét követően szakjogászi oklevelet vagy tudományos fokozatot szerzett, az első továbbképzési időszakban – a kötelező képzési események kivételével – mentesül a továbbképzési kötelezettség alól. Erre is a 28. kérdésnél leírtak irányadóak.

  1. A 2018. január 1. előtt szerzett szakjogászi cím, vagy tudományos fokozat alapján mentesülhet-e a továbbképzési kötelezettség alól?

A 2018. január 1. előtt szerzett szakjogászi oklevél és tudományos fokozat alapján nem kezdeményezhető mentesítés.

  1. Hol és meddig kell kezdeményeznem a mentesítést?

A mentesítést a területi kamaránál kell kezdeményezni, a feltétel teljesítését követő hatodik hónap utolsó napjáig, de legkésőbb a Továbbképzési Időszak záró napját követő hatvanadik napig.

  1. Hogyan kell igazolnom a tudományos fokozat, illetve a szakjogászi oklevél megszerzését?

Az igazolás a MÜK honlapjának „Továbbképzés” menüpontja alatt elérhető okirat minták felhasználásával történik.

  1. Ki dönt a mentesítésről?

A mentesítésről a területi kamara dönt, a határozatról a továbbképzésre kötelezett mellett az OAB-ot is tájékoztatja.

  1. A mentesítés csak az adott továbbképzési időszakra vonatkozik?

Igen, a mentesítés csak az adott 5 éves továbbképzési időszakra vonatkozik.

  1. Mentesítés esetén egyáltalán nem kell kreditet szeretni?

A mentesítés nem vonatkozik a MÜK elnöksége által kötelezővé tett képzésekre, azaz amennyiben a MÜK előír ilyen képzéseket, azokat a mentesítéstől függetlenül teljesíteni kell. Ez az életkor alapú mentesítés esetére is igaz.

  1. Mikor kezdeményezhető mentesítés a ProBono képzés alapján?

A továbbképzési szabályzat 2.15. d) pontja alapján mentesítés abban az esetben kezdeményezhető, amennyiben a Továbbképzési Időszakban legalább egymást követő két éven át teljesítette a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló kormányrendelet által előírt továbbképzési kötelezettséget. A hatályos szabályozás alapján mentesítés első alkalommal 2022. január 1-jét követően kezdeményezhető.

  1. A ProBono képzés útján szerzett kreditpontokat be kell jelenteni?

Nem, ebben az esetben a továbbképzésre kötelezetteknek az kell igazolniuk, hogy a mentesítéshez szükséges feltételeknek megfelelnek. Ehhez nincs szükség a kreditek a ProBono képzés során szerzett kreditek egyenkénti bejelentésére.

  1. Mikor indul el a MÜK egységes továbbképzési rendszere?

A MÜK rendszere várhatóan 2020 első félévében indul. A felületre Ügyfélkapus azonosítást követően lehet belépni. A rendszeren keresztül lehet majd nyomon követni az adott időszakban megszerzett és még teljesítendő krediteket, itt érhető majd el a képzési események nyilvántartása és itt lehet bejelenteni az 5.4.1. c)-i) szerintieseményeken szerzett kreditpontokat is.

  1. Hol tudok tájékozódni az engem nyilvántartó kamara által szervezett képzésekről?

A területi kamarák minden év december 15-ig kötelesek közzé tenni a honlapjukon a következő évre vonatkozó képzési programjukat, amelyben legalább 16 kredit megszerzését kell biztosítaniuk a tagjaik részére, de a nyilvántartásba vett képzések a MÜK honlapján is megtekinthetőek.

  1. Milyen tárgyú képzések közül választhatok?

A képzési helyek és a területi kamarák olyan képzési események nyilvántartásba vételét kezdeményezhetik az OAB-nál, amelyek az ügyvédi tevékenységet folytatók számára hasznosak. A képzései szakmai színvonalát az OAB a képzés nyilvántartásba vételekor előzetesen, illetve a képzés ellenőrzésekor utólagosan is vizsgálja. A képzések lehetnek jogi tárgyú képzések, illetve egyéb, az ügyvédi tevékenységet folytatók számára hasznos képzések, pl. nyelvi képzések és az elektronikus ügyintézést támogató képzések.

  1. Meddig kell megőriznem a továbbképzéssel kapcsolatos dokumentumokat?

A kötelezett a kamara felhívására a továbbképzési időszak alatt és azt követő 5 éven át köteles igazolni

  1. a megszerzett kreditpontjait,
  2. a kötelezettség teljes vagy időarányos teljesítését
  3. azokat a körülményeket, amelyek a kötelezettség alóli mentességét eredményezték.

Az igazolási kötelezettség egyben adat (irat) megőrzési kötelezettség is, tehát a kötelezettnek a továbbképzés során kapott kreditpont-igazolásokat és valamennyi, a továbbképzési kötelezettség teljesítésével és a mentességi okokkal kapcsolatos iratait és adatait legalább 5 évig, lényegében tehát a következő továbbképzési időszak végéig meg kell őriznie.

A kötelezett képzési hely által a kamaránál bejelentett kreditpontjait a kamara tartja nyilván.

  1. Hol tehetők fel a kötelező képzéssel kapcsolatos kérdések?

A kötelező továbbképzéssel kapcsolatos kérdéseiket kérjük, hogy az oktatas@muknet.hu levelezési címre küldjék meg. A beérkezett kérdések alapján OAB rendszeresen frissíti a továbbképzéssel kapcsolatos tájékoztató anyagok tartalmát.

Kamarai Hírlevél/2020.01.21.

A Magyar Ügyvédi Kamara 2020.01.20. napján megtartott elnökségi ülésén meghívottként részt vett Dr. Tuzson Bence államtitkár úr, aki tájékoztatást adott az ingatlan-nyilvántartást érintő kormányzati elképzelésekről, fejlesztéséről.

A cél az, hogy rövid időn belül az ingatlan-nyilvántartás teljes egészében áttérjen az elektronikus ügyintézésre, amely Európában egyedülálló lenne. A folyamat még kezdeti stádiumban van, ezért különösen fontos, hogy az ügyvédség már most tájékoztatást kap a tervezett lépésekről. Az elektronikus eljárásra a technikai feltételek és vizsga után jogosult lenne a bíróság, a közjegyző, a végrehajtó és az ügyvéd. Az eljáráshoz a jogi képviselő részéről e-hiteles aláírás, a fenti jogosultság megszerzése, az ügyfelek részéről elektronikus személyi igazolvány szükséges.  Az eljárás eredményeképpen amennyiben a jog / tény bejegyzésének akadálya nincs, a beérkezett kérelmeket intelligens szoftver intézi el, a kérelem alapján azonnal megtörténik a bejegyzés, törlés az ingatlan-nyilvántartásba. Kiemelt jelentősége lesz a kérelemnek; az okirat, hasonlóan a cégeljáráshoz, az ügyvéd felelősségi körében marad, azzal, hogy nem szükséges papír alapú okirat készítése, mert a digitálisan aláírt okirat az ügyvéd rendszerében kerül tárolásra. Nincs akadálya persze annak, hogy az ügyfelek részére az okiratot az ügyvéd kinyomtassa és átadja. A tervezet szerint a jogosultság mellett az eljáró ügyvédet teljes felelősség terheli a bejegyzés alapjául szolgáló okirat tartalmáért – ez jelenleg is így van – azonban a kérelmet érdemben nem bírálja felül hatóság. A kérelem alapján – például bejegyzési kérelem és engedély esetében a tulajdonjog azonnal átvezetésre kerül, tehát addig, amíg az ügyfelek az irodában vannak. Amennyiben erre nincs lehetőség, például bejegyzési kérelem vagy más okirat miatt érdemi ügyintézésre van szükség, az intelligens rendszer ügyintézőhöz szignálja az ügyet (iratot). Az ügyvéd tehát a bíróság, közjegyző és végrehajtó mellett jogosultságot szerez arra, hogy közvetlen eljárása alapján érdemi változást jegyezzen be a közhiteles nyilvántartásba. Emellett az ügyvéd jogosult lenne az ingatlan-nyilvántartásba történő korlátlan betekintésre, jelzem a mai TAKARNET  rendszernél lényegesen fejlettebb,  naprakész rendszerről van szó. Lényeges, hogy a jogi szabályozással párhuzamosan halad majd a szoftverfejlesztés, így nem áll elő az a helyzet, hogy a jogszabály hatályba lép, de a rendszert működtető szoftver és hálózat nem képes a feladatok informatikai ellátására. Szóba került a párhuzamosan futó folyamatok, így az ingatlan-nyilvántartás adatainak és valós állapotának teljes körű ellenőrzése (pl. valós művelési ág  ellenőrzése és hiba esetén korrekciója). Ugyancsak e körbe tartozik a digitális térképek folyamatos frissítése  és a tervek szerint  évente, miniszter által kihirdetett rendelet mellékleteként történő közzététele. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett nem valós adatok, például elhunyt személyekre, ismeretlen helyen tartózkodó tulajdonosokra vonatkozó bejegyzéseket is kezelni kell. A tervek szerint hirdetményi eljárást követően az Alaptörvényben garantált,  a tulajdonhoz való jog biztosításának szem előtt tartása melletti eljárásrend kidolgozásával, például a szükségképpeni öröklés szabályainak adaptálásával, a valós tulajdonos nélküli ingatlan állami tulajdonba kerülne. Ennek részletszabályai még nem ismertek. E mellett ugyancsak párhuzamos folyamat lesz  az osztatlan közös tulajdon-részarány problémák rendezése,  amely az agrárminisztérium által kerül kidolgozásra. Nem ismert még, de a termőföld szerzésére vonatkozó jóváhagyás is egyszerűsödik, szintén teljes egészében elektronikus lesz az eljárás. A biztonsági papír megszűnik, azt pótolja az elektronikus minősített aláírás. Külön technikai háttér nem kerülne előírásra.

A tájékoztatás szerint a párhuzamos folyamatok kormányzati koordinációja biztosított lesz. A tervek szerint komplex, mind az érdemi szabályozás és az informatika terén összehangolt folyamatok valósulnak meg, amely pl. az informatikai lemaradást azonnal korrigálja. Ez a tervek szerint teljes egészében független lesz a jelenleg működő rendszerektől (cégbírósági, e-ügyintézés, e-per, stb.). Számunkra talán a legfontosabb, hogy a kormányzat a fejlesztés kezdeti stádiumától folyamatos konzultációt kíván folytatni az ingatlan-nyilvántartási rendszer működtetésében részvételre jogosult ügyvédi hivatásrenddel, az ügyvéd lesz az egyik jogosultja annak, hogy az ingatlan-nyilvántartásba jogok és tények bejegyzését törlését, módosítását elvégezze a kellő képzettség és technikai háttér birtokában. Ez annyit jelent, hogy a kormányzat ügyvédségbe vetett bizalma töretlen. Az az ügyvéd, aki nem akarja vagy nem tudja teljesíteni a fenti feltételeket, az megbízottat, szolgáltatót vehet igénybe. A MÜK elnöksége ezen szolgáltatónak alkalmasnak tartja az ügyvédi kamarát, ezzel a tagok részére szolgáltatást nyújtanánk a költségek megfizetése mellett, hiszen az ügyvéd a jogügyletet bonyolítja, de az eljárás lefolytatására nem jogosult, itt léphetne be – lehetőségként – a kamara.

A folyamat kezdeténél tart, azonban ismert a rendszer tervezett beindításának dátuma, amely 2022. június 30. Természetesen a megvalósulás folyamatáról tájékoztatást küldök a kamara tagjai részére.

Szolnok, 2020. január. 21.

Dr. Rékási Róbert Pál

elnök

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara

Szakmai konferencia

Tisztelt Kollegák !

 

Mint ahogy korábban kör e-mail formájában értesítettelek Benneteket, a Szolnoki Törvényszék szakmai konferenciát tart az új büntetőeljárási törvény  ELŐKÉSZÍTŐ ÜLÉSSEL KAPCSOLATOS problémák téma megjelöléssel 2019. szeptember 27. napján 09.00 órakor.  A konferencia a jogalkalmazói, tehát bírói, ügyészi és ügyvédi  oldalról kívánja elemezni az előkészítő üléssel kapcsolatos gyakorlati problémákat.

Dr. Pócs Teodóra Asszonynak a Szolnoki Törvényszék Büntető Kollégium vezetőjének jeleztem, hogy kamaránkat Dr. Mosonyi Csaba és Dr. Miskolczi Tamás elnökhelyettes Urak képviselik és tartanak előadást az előkészítő üléssel kapcsolatos védelmet érintő problémákról.

Kollégiumvezető Asszony válaszlevelében jelezte, hogy a szakmai konferencián részt vesz dr. Székely Ákos a Kúria büntető kollégiumának vezetője így lehetőség lesz kérdések feltételére és konzultációra kollégium vezető Úrral is.

Jelezte továbbá kollégiumvezető Asszony, hogy összesen tíz helyet tudnak biztosítani, így kérem jelezzétek – elsődlegesen azon kollegák akik büntető gyakorlatot folytatnak –  hogy a konferencián részt kívántok venni. További nyolc hely biztosított így részünkre.

Kérem, hogy 2019. szeptember 20. napjáig jelezzétek részvételi szándékotokat, illetőleg a korábbi levelemben jelzett az előkészítő üléssel kapcsolatos szakmai észrevételeiteket küldjétek meg a kamara e-mail címére ugyancsak ezen határidőig.

A konferencián részt vevő kollegák személyéről a határidő letelte után tájékoztatom Dr. Pócs Teodóra kollégiumvezető Asszonyt.

Mielőbbi visszajelzéseteket várva,

Szolnokon, 2019. szeptember 15. napján.

Tisztelettel és Üdvözlettel :

 

Dr. Rékási Róbert Pál elnök

 

 

Köszönet

Tisztelt Kolléganők, Kollégák!

 

Köszönöm a Megyei Közgyűlés által adományozott kitüntetés nyomán a személyes találkozásokkor, a telefonhívások során kinyilatkoztatott, illetve SMS-ben küldött gratulációkat, méltatásokat.

 

                                                                       Dr. Séllei Imre